Az elmúlt években a rövidlátás, vagy más néven myopia előfordulása világszerte rohamosan növekszik. 2000-ben Közép-Európában a népesség 20,5%-a rendelkezett ilyen fénytörési hibával. Ez az arány 2020-ra 34,6%-ra növekedett és előreláthatólag 2050-re elérjük az 54,1%-ot.¹ Ez azt jelenti, hogy jelenleg minden harmadik ember rövidlátó, 30 éven belül pedig minden második az lehet. Fontos, hogy a rövidlátás nem csak a felnőttek számára jelenthet problémát, a myopia általában már gyermekkorban megjelenik, hiszen a fénytörési hibák leggyakrabban a szem fejlődése során alakulnak ki.

Mi is az a myopia?

A myopia, azaz a rövidlátás azt jelenti, hogy valaki homályosan lát, amikor messzebbre néz, például a hátsó padból homályosan látja az iskolai táblán a feliratokat vagy nehezen veszi észre a távoli közlekedési táblákat.

A myopia a szem fénytörési hibája, aminek hátterében az az anatómiai tényező áll, hogy a szem törőereje (dioptriája) és a szemgolyó hossza nem arányosak egymással. Ilyenkor – elsősorban a szemgolyó megnövekedett mérete miatt – a beérkező fénysugarak a retina előtt fókuszálódnak, ami azt eredményezi, hogy ha távolra nézünk, akkor homályosan látunk. Ha a szemgolyó mérete jobban megnövekedik, az további, akár súlyos szemészeti elváltozások kialakulásáért lehet felelős.^{1 2}

Gyermekkori tényezők

A myopia kialakulásában környezeti és genetikai faktorok is közrejátszanak. Abban a családban, ahol a rokonok között gyakoribb a rövidlátás, nagyobb eséllyel alakul ki a gyerekeknél is ez a fénytörési probléma bármely életkorban. A rövidlátás kialakulását azonban életmódbeli tényezők és szokások is befolyásolják. Kutatások bizonyítják, hogy a közelre tekintést igénylő tevékenységekkel töltött idő növekedésével nagyobb a myopia kialakulásának a kockázata, míg a szabadban eltöltött idő csökkentheti a kialakulás esélyét és a rövidlátás fokozódását is.^{3 4}

Életmódbeli ajánlások

Ezért fontos figyelni az alábbi életmódbeli ajánlások betartására, hiszen ezek segíthetnek a rövidlátás kialakulásának megelőzésében és fokozódásának lassításában. Érdemes tehát ezekre gyakran figyelmeztetni a gyerekeket, és akár magunkat is.

A négy fő életmódbeli ajánlás⁵ a következő:

• A gyerekek naponta minél több időt (legalább két órát) töltsenek a szabadban – lehetőleg mozgással – a napfény pozitív hatása miatt.
• „Könyök-szabály”: a gyerekek semmit ne nézzenek közelebbről, mint a váll-könyök távolságuk.
• Figyelmeztessük a gyerekeket arra, hogy a szabadidejükben napi két óránál többet ne nézzenek aktívan közelre (pl. telefonra, tabletre, könyvre stb.).
• A közelre tekintést igénylő tevékenységek (pl. könyvolvasás, tablet, telefon használata) közben folyamatosan tartsanak szünetet a gyerekek, kb. 20 percenként 20 másodpercre nézzenek 20 méternél távolabbra.

Hivatkozások
¹ Holden et al.: Global prevalence of myopia and high myopia and temporal trends from 2000 through 2050 (Ophthalmology 2016;123:1036-1042) Ophthalmology Vol. 124 Issue 3.
² Saw S., Gazzard G., Shih-Yen E., Chua W. Myopia and associated pathological Complications. Ophthal. Physiol. Opt. 2005 25: 381–391.
³ Huang H-M, Chang DS-T, Wu P-C. The Association between Near Work Activities and Myopia in Children —A Systematic Review and Meta-Analysis. 2015. PLoS ONE 10(10): e0140419. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0140419.
⁴ Shah R.L. et al, Time outdoors at specific ages during early childhood and risk of incident myopia. Investigative ophthalmology & visual science. 2/2017, 58(2) pp 1158-1166
⁵ Ho CL, Wu WF, Liou YM. Dose-Response Relationship of Outdoor Exposure and Myopia Indicators: A Systematic Review and Meta-Analysis of Various Research Methods. Int J Environ Res Public Health. 2019;16(14):2595., Jonas JB, Ang M, Cho P, et al. IMI prevention of myopia and its progression. Invest Ophthalmol Vis Sci. 2021;62(5):6.